Búcsú Hágától

Az utóbbi száz esztendőben létrejött legtöbb nemzetközi intézményt általában nemes céllal alapították. A kilencvenes évek véres konfliktusai (Jugoszlávia, Ruanda) után, amikor 2002-ben megalakult a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), úgy tűnt, lesz egy szervezet, amely végre felelősségre vonhatja azokat, akik a legszörnyűbb bűncselekményeket követik el. A célt legjobban a híres nürnbergi törvényszék fogalmazta meg: „A nemzetközi jog elleni bűncselekményeket emberek követik el, nem pedig absztrakt entitások, és csak az ilyen bűncselekményeket elkövető személyek megbüntetésével lehet a nemzetközi jog rendelkezéseinek érvényt szerezni.”

A bíróság különlegessége tehát, hogy nem államok közötti konfliktusokat kezel, hanem azon személyeket vonja felelősségre, akik népirtást, emberiesség elleni bűncselekményeket, háborús bűncselekményeket, valamint agressziót követnek el. Ahogy Dire Tladi dél-afrikai jogászprofesszor írta a Max Planck Encyclopedias of International Law oldalon megjelent munkájában: „A nemzetközi jog hagyományosan az államok közötti kapcsolatokkal foglalkozik, és célja az együttműködés elmélyítése és a harmonikus kapcsolatok fenntartása. […] A nemzetközi büntetőjog és ezen keresztül a Nemzetközi Büntetőbíróság, amely az egyéni büntetőjogi felelősséggel foglalkozik, eltér a nemzetközi jog hagyományos felfogásától.” A büntetőbíróság római statútumát 1998-ban fogadták el, és négy évvel később lépett érvénybe.

Az ICC egyik leghíresebb ellenzője az Egyesült Államok. A BBC elemzése szerint azért nem csatlakozott, mivel attól tartott, hogy a bíróságon politikai indíttatásból elővehetik az amerikai katonákat. Az elemzés megjegyzi, hogy az USA távolmaradása miatt a bíróság legnagyobb pénzügyi támogatója Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság. Kína, India, Pakisztán, Indonézia és Törökország nem írták alá a sta­tútumot, mások, köztük Izrael, Egyiptom, Irán és Oroszország szignózták, de nem ratifikálták. Magyarország helyzete speciális, mivel az Országgyűlés ratifikálta a nemzetközi szerződést, de nem hirdette ki. Hack Péter jogász, tanszékvezető egyetemi tanár lapunknak azt mondta: a szerződés sosem vált a magyar jog részévé, ilyen értelemben pedig már önmagában ez akadálya annak, hogy Magyarország a hágai bíróság bármilyen döntését végrehajtsa.

Az első pillanattól kezdve viták övezték az ICC és Izrael kapcsolatát. A bíróság a jog­hatóságát elvileg csak olyan állam területén és olyan állam állampolgárán gyakorolhatja, amely részese a statútumnak. A szervezet évek óta nyomozást folytat Izrael ellen, mert egy 2021-es határozata alapján joghatósága érvényes Palesztinára – dacára annak, hogy a palesztin államiság nem valósult meg teljeskörűen. A Nemzetközi Büntetőbíróság tavaly letartóztatási parancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, illetve volt védelmi minisztere, Joáv Galant ellen háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával. Izrael mellett az Egyesült Államok is elítélte a vádakat. A magyar kormányfő nem sokkal a bíróság bejelentése után meghívta az izraeli miniszterelnököt, és kijelentette: nem fogják letartóztatni. Ennek megfelelően Netanjahu meleg fogadtatásban részesült Budapesten. A meghívás azonban csak az első lépés volt.

A kormány Netanjahu látogatására időzítve április 3-án jelentette be, hogy kilép az ICC-ből. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán úgy fogalmazott: „a Nemzetközi Büntetőbíróság lejáratta a nemzetközi bírósági rendszert azzal, hogy egy nyíltan antiszemita döntéssel nemzetközi körözést adtak ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben. Ezzel a döntéssel a Nemzetközi Büntetőbíróság egy politikailag motivált intézménnyé süllyesztette le a nemzetközi bírósági rendszert. 

 Hozzátette, hogy a kormány döntése alapján tárcája elkészítette a kilépésről szóló törvényjavaslatot, és április 3-án benyújtotta az Országgyűlésnek. A parlament még április vége előtt tárgyalni tudja, május végén pedig szavazhat róla. A voksolást követően értesítik az ENSZ-t a lépésről, a nemzetközi jogszabályok értelmében mindez egy év múlva lesz hatályos. Orbán Viktor a Karmelitában tartott sajtótájékoztatón szintén úgy értékelt, hogy az ICC politikai bírósággá alakult, amit az Izraellel kapcsolatos döntések mutatnak. Izrael üdvözölte a lépést.

A kilépési folyamat tehát egy évet fog igénybe venni. Hack Péter a Mandinernek beszélt arról is, hogy ez egy olyan szervezet, amelynek nem kötelező a tagsága, tehát önként társulhat hozzá bármelyik állam, és ki is lehet lépni. „Magyarország nem sért semmilyen normát azzal, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból vagy bármely más szervezetből, amely önkéntes tagságon alapul” – közölte. Ez nem jelenti azt, hogy a lépés nem okoz majd kisebb politikai felhördülést, azonban Izrael szoros szövetségesei várhatóan nem fognak hangosan tiltakozni.

Nyitókép: Az ICC zászlója
Fotó: AFP/Nicolas Tucat